Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kora Középkor Gazdasága a 11-13. században

2010.01.24

Kora középkor gazdasága a 11-13. században

 

 

 

- Ez attól függ,hogy mennyien élnek a területen,s mennyire fejlett a mezőgazdaság

 

- Kora Középkorban az Alpoktól északra eső területeken a talajváltó,s a égetéses/irtásos gazdálkodás volt a jellemző ( Jó termést hozott 1 évig, utána máshol próbálkoztak,viszont kevés területet tudtak megművelni így. )

 

- Nyugat-Európában áttértek a 7. században a 3 nyomásos gazdálkodásra. ( 3 nyomásra – részre – osztották a területeket. Az egyik őszi a másik tavaszi gabonát vetettek, s a 3. 1 évig ugaron állt. )

 

- Mindig újra felosztották a parasztok közt a területet, hogy mindenki kapjon rossz és jó földet.

 

- 1-1 család földje határ szélén is megtalálható volt.

 

- A nyomáskényszer miatt szigorú szabályokat hoztak létre, amit a falubeliek be is tartottak.     Például mindenki ugyanolyan gabonát vethetett.

 

- 4-5 században a parasztok egyre többen húzódtak a nagybirtokosok oltalma alá ( patronatus-nak nevezzük )

                                   à földet kapott,s cserébe robotot végzett. ( robot=ingyen munka )

           

- Földbirtokosoknak egyre több volt a földjük, viszont nem volt munkaerő.

 

                                   à földet adott a jobbágyoknak,így önálló gazdálkodóvá váltak,de robotra voltak kényszerítve.

                                   à a másik munkaerőt a szabad parasztok voltak.szabad gazdálkodóvá tette őket,de a telkükhöz voltak kötve,s a terményük 1 részét be kellett szolgáltatni a füldesúrnak

 

- Minden család annyi telket ( mansus=telek )kapott, amennyit el tudott látni.7. században konszolidálódott meg paraszti birtoklás alapegysége.

                       

- A családok földjeire a fél és negyed telkek voltak a jellemzőek a 9. században, de a 11-13. századra a negyed telke..

 

- Kialakultak a 7. századra az uradalmak ( dominium ).A majorság  szántföldjei lassan beolvadtak a falubeliek nyomásgazdálkodásába.

 

- A Karoling-korban a robot az napi 3 volt,de annyit kérhetett a földesúr amennyit akart.

 

- Karoling birodalom felbomlása idején a 9-11. században új szakad kezdődött a középkori nagybirtokokba.Földesurasággá alakultak át a nagybirtokok,azaz közigazgatási,bíráskodási,adóztatási és katonai szervezetté.

 

- Nagybirtokok immunitást szereztek,tehát a királyi tisztségviselők nem tehették be a lábukat a birtokra

 

- Kialakultak a banalitások ( saját maguk végezték a közfunkciókat a területükön a király helyett a földesúr.--> ezek a földesúri monopóiumok.Uradalom  parasztjai fizetés ellenében csak a saját földesuruk malmaiban őrölhették gabonájukat. )

 

- Kora középkorban a paraszti függésnek 3 alternatívája volt

 

                                   à Bíráskodási

                                   à Személyi

                                   à Gazdasági

 

Volt hogy mind3 együtt hatott.

 

- 2 Osztályra differenciálódnak a Jobbágyok              

                                   à Szabad jogállapotú colonusok

                                   à földet kapott rabszolgák ( servi casati )

 

Joguk más-más volt, de nem volt jelentősége,hisz ugyan olyan volt az életszínvonal.

 

- Rabszolga felszabadítás Nyugat-Európában a 11. században.Rabszolgák helyzete javult,s a consuloké romlott,lassan már olyan volt,mint a rabszolgáké.Nagy Károly idején még katonáskodhattak,de később azt a jogot is megvonták tőlük.

 

- Ezred fordulóra kialakult a társadalmilag és gazdaságilag egységes uradalmi népességà jobbágyság ( földesúr alatt álló )

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.