Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Az ókori athéni demokrácia

2011.05.13

 

 

Kialakulás (kiegészítés)


- Athén élére az arkhónok kerültek, akiket választottak vagyon szerint.

Az arkhónok Athén arisztokratái közül kerültek ki.  A városban kialakult két társadalmi réteg: az arisztokrácia és a démosz (a nép). Volt egy 3. is, a rabszolgák de nekik nem volt beleszólásuk a politikába.
Az arisztokraták hatalmának alapja a föld és abból szerzett jövedelem volt,
Araták politikai elő
démosz tagjai a földművesekből, a kézművesekből és a kereskedőkből állt. A kezdeti időkben az arisztoknye miatt sok paraszt vált adósrabszolgává akik adósságukat úgy tudták csak megváltani ha rabszolgamunkát végeztek bizonyos ideig.

- A túlnépesedés és a gabonahiány miatt komolyak lettek a társadalmi feszültségek, és ezt a görög gyarmatosítás
vezette le (telepeket, hoztak létre a Földközi és a Fekete tenger bizonyos partjain. ezek a telepek az anyaország gazdaságait kiegészítették vagy akárellátták. A népességfölösleg ide vándorolt ki). Ennek az lett a hatása, h Athénban a többség felhagyott a földtúrással és kézműves illetve kereskedő lett, így csökkent az arisztokraták befolyása, hiszen a jövedelmük alapja a pénz lett.
Az első komolyabb évszám a város történetében az Kr.e 621 volt, amikor egy
Drakón nevű arkhón írásba foglalta a törvényeket.


A Kr.e 7. és 6. században kiéleződött a politikai harc az arisztokrácia és a démosz között, és ennek egyik eredménye volt Szolón (Kr .e 594) által bevezetett timokratikus (vagyoni alapú) társadalmi felosztás: ebben a ranglétra tetején álltak az 500 mérősök, alattuk a 200 mérősök, alattuk a 100 mérősök és végül a thészek, a „napszámosok” akik nem rendelkeztek beleszólási joggal. Szolón eltörölte az adósrabszolgaságot is.
Szolón után zűrzavaros korszak kezdődött és Peizisztratosz szerezte meg a hatalmat, aki egyszemélyű hatalmat, a türanniszt (’’zsarnokság’’) építette ki. Ez
nem jelentett rossz korszakot Athénra, épp ellenkezőleg: ebben az időben a városban jelentős építkezések mentek végbe, és tkp. ekkor lett Athén igazi metropolisz az akkori korban. Peizisztratosz után fiai vették át a hatalmat, akik azonban túl elszálltak maguktól és a nép ellenük fordult a köv.képpen: az egyik
tesót kinyírták a másik 4 évvel később elmenekült Perzsiába.


- Ezután ismét megkezdődött a demokráciai működés és egy Kleiszthenész nevű
arkhón került hatalomra. Ő reformokba kezdett és kialakította Athén phülé struktúráját (Kr. e. 510), ami ma a választó kerületeknek felel meg (később részletesebben lesz róluk szó) az ő ideje alatt kezdett szétválni a 3 hatalmi ág is (bírói, végrehajtó és törvényhozó)
A perzsa háborúk idején Athénban működött tovább ez a rendszer és emiatt sokan a perzsa háborúkat – helytelenül – demokrácia és despotizmus küzdelmének is nevezik. A perzsa háborúk második szakaszában, amikor Xerxész győzött Thermopülánál és megindult Athén ellen, akkor éppen arról döntött szavazás útján a lakosság, h Themisztoklész (démoszt – kereskedők – képviselte) vezetésével hadiflottát építsenek szemben Ariszteidésszel (arisztokrácia) , aki a szárazföldi haderő erősítését szorgalmazta. A perzsa szárazföldi fölény azonban eldöntötte a dolgot: a Themisztokletész győzött és gyorsan hadihajókat építettek és a perzsák elől a közeli szigetekre evakulálták a lakosságot. Themisztoklész politikájának eredményességét igazolta a szalamiszi győzelem majd a többi tengeri győzelem. A belpolitikai küzdelem végleg eldőlt a démosz javára.


- A háborúk után, Periklész idején teljesedett ki Athénban a poliszdemokrácia: végleg szétvált a 3 hatalmi ágazat de a tisztségek szerepe megváltozott és a
hatalom az arkhónok kezéből a sztratégoszok kezébe ment át.
Periklész ideje alatt Athén virágkorát élte és jelentős hatalom volt a térségben
(pl. a 3. legnagyobb hadiflotta az övék volt a Földközi tenger medencejében).
A peloponészoszi háború kitörésével megkezdődött Athén városának hanyatlása és ezzel együtt a demokrácia elkorcsosulása és az utolsó években majd a háború után is kiütköztek a demokrácia gyengeségei és ezt igyekeztek a hatalomért versengők kihasználni. Ez a demagógok és a demagógia , és a korrupció elterjedésével is alátámasztható.


- Később Athén nem volt többet igazán önálló állam emiatt saját berendezkedése nem igazán volt csak önkormányzata. Kr. 338tól a 323ig makedón uralom alatt állt, majd egy könnyen megfélemlíthető kikötővárossá vált, ahol a kereskedők
közül kerültek ki a hatalom birtokosai akiknek hatalomra jutását és megtartását
a vagyonuk határozta meg. Ennek végülis Kr.e.146-ban vége lett azzal h Róma az egész görögországot magához csatolta.


Az athéni államberendezkedés


Kr.e 6. és 5. században alakult ki Athénban. Már megalakult a 3 hatalmi ág:

A törvényhozó hatalom (eklészia)
A végrehajtó hatalom (bulé)
A bírói hatalom (hélaila)


A népgyűlés (eklészia)


Ez a törvényhozó hatalom. Minden 20 évnél idősebb athéni születésű férfi állampolgár vehetett részt a piactéren, az agorán, a népgyűléseken, hogy szavazhasson. Nők, bevándoroltak (metoikoszok) és rabszolgák nem szavazhattak. (Metoikosz bármilyen foglalkozású lehetett, és bármennyire gazdag is volt nem szólhatott bele a politikába. Viszont ha athénban született gyereke, akkor a gyerek már athéni állampolgárnak számított. )
Itt hozták a törvényeket amiket többségi elven léptettek életbe. Évente hívták össze a népgyűlést.


500-ak tanácsa (bulé)

Ez a végrehajtó hatalom. A népgyűlésen sorsolással választják ide évente  a tagokat, akik napidíjat is kapnak.
 


Bíróság(hélaia)

Ez a bírói hatalom, 6000 taggal, akik napidíjat kapnak. Sorsolással választják őket évente.  


A phülék

Na ez egy komplikált cucc: Kleiszthenész (Kr.e. 6.század) idején jöttek létre, ugyanis Athén-t 3 nagy területre:

Városi (asztü)
Tengerparti (parália)
Belső/szárazföldi (meszogeia)


Mind a három területet további 10 – 10 kerületre osztották fel.
1 tengerparti, 1 városi és 1 belső területből állt 1 phülé. Így összesen 10 phülé
jött össze. 1 phülé 50 tagot küldött a bulé-ba (akkor még nem sorsoltak, hanem
vagyon alapján küldték őket) és így lett a bulé létszáma 500. Ez azért volt király
mert a belső kerületben volt az arisztokrácia egy arányban a démosszal (a nép-
pel) a másik kétféle kerületben pedig többségben volt a démosz.

Periklész ezt a vagyoni alapon működő módszert megszüntette (a phülék megmaradtak).


Tisztségek

Arkhón (gör. ’’uralkodó’’) –  9-cen voltak. A buléból kinevezték őket, és a
        leggazdagabb egyének lehettek csak arkhónok 1 évre. Ezután, ha nem
        nevezték ki újra őket, akkor mehettek az areioszpagosz-ba, ahol
        ’’lejárt’’ arkhónok voltak. Ez volt az akhónok tanácsadó testülete, akik
        adhattak tippeket a hivatalukat töltő arkhónoknak. Periklészig vagyon
        alapján választották őket, így gyakran tölthetett be egy vagyonos   
             polgár arkhóni tisztséget többször is.
        Periklész idején az arkhónokat már csak sorsolták és nem volt fontos,
        a leggazdagabbaktól van, vagy sem.

Sztratégosz – 10-en voltak. Ők voltak az állam igazi irányítói. Ők irányították a
          hadsereget a háborúban. 1 évre választották őket a buléból, de
          többször is megválaszthatták ugyanazokat a személyeket.
          Őket Periklész idején is választották/kinevezték.

Tímász –ezek voltak a pénzügyekért felelősök. Őket is kinevezték.

Hátrányai (kiegészítés)

- Már a történetben is megemlítettem, hogy a Periklész halála után jelentősen
megváltozott a ’’demokratikus’’ rendszer legitimitása. A demokráciáról kiderült
h ez már nem más mint a tömegek bizonytalan hatalma. És aki a tömeget képes
megnyerni, azé a hatalom. Ehhez pedig más nem kell csak egy pár demagóg, akik egyszerűen ’’átmossák’’ az emberek agyát és arra szavaznak amire megmondják nekik. Így a ’’választás’’ is igazából értelmét veszti hiszen mindig
ugyanaz a csoport kerül hatalomra, arról nem beszélve, hogy a szavazóbiztos-
okat megkenik egy kis zsével (korrupció). A demokrácia a tömegek bizonytalan hatalma miatt elég széthúzó volt. Ráadásul a sorsolás bevezetésével, olyan alakok kerülhettek az állam élére, akik nem biztos h értettek a dologhoz.


- De amúgy maga az athéni ’’demokrácia’’ sem volt olyan hű de demokratikus. Még a fénykorában (Periklész idején) sem. Számoljunk utána (kis matekJ):
a lakosság fele rabszolga, aki nem szólhat bele a politikába ugye. A maradék
felének a fele (vagyis a lakosság Ľ-e) a nem rabszolga nők, akik szintén kizárva
a politikából. Na maradt egy negyed, és ennek vegyük kb. 1/3át (metoikosz férfi
és 20 évnél fiatalabb athéni hím). Szóval marad kb. 20% akié a hatalom, és
beleszólhat a politikába. Akkor milyen demokrácia az olyan, ahol a lakosság kb.
80%-a ki van zárva a hatalomból és csak egy kis brancs uralkodik.    
Ezeket nem én agyaltam ki (sajnos. már megelőztek) – bár én is hasonlóképpen gondolok erről – hanem már Arisztotelész is leírta ugyanezt a Politika című könyvében.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

buco9@freemail.hu

(blanka, 2011.06.01 10:38)

jó-jó mert tényleg jó de még mindig hiányzik belőle!!!
Mert szerintem nem kéne annyit a háborúról beszélni hanem ténylegesen csak az athéni demokráciáról!
pl: hogyan működnek a szavazások, a szavazati jogokról, az államszervezet kialakulása (mikor,hol), kötelezettségekről szerintem lenne még mit írni!!!

Re: buco9@freemail.hu

(lerim.formal@gmail.com, 2012.01.02 19:59)

Szia!

Rendben. Amint tudom, orvosolom a problémát, de most épp vizsgaidőszak van s amióta benn vagyok az egyetemen, nem sok időm van.

Üdvözlettel:

BP